A BWA EDU a B.W.A. Kft. évente megrendezett, ingyenesen látogatható ismeretterjesztő rendezvénye, amelynek célja, hogy a Hajóson és a környékbeli településeken élők számára közérthető formában mutassa be azokat az aktuális témákat, amelyek hosszú távon meghatározzák mindennapi életünket. Míg a tavalyi rendezvény középpontjában a mesterséges intelligencia állt, az idei program témáját a rendkívüli nyári hőség, a tartós szárazság és a klímaváltozás egyre erősebben érzékelhető helyi hatásai indokolták.
A hajósi Albrecht Dürer Művelődési Házban megtartott előadáson Dr. Divéky-Ertsey Anna, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kertészeti csoportjának vezetője tartotta meg „Hajós 2046 – Hogyan alkalmazkodjunk a változó Alföldhöz?” című előadását. A szakember arra kereste a választ, hogy milyen környezeti változások várhatók térségünkben a következő évtizedekben, és mit tehetnek már ma a családok, kerttulajdonosok, szőlősgazdák és hobbikertészek annak érdekében, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a várhatóan melegebb és szárazabb éghajlathoz. Az előadás legfontosabb üzenete az volt, hogy a klímaváltozás nem egy távoli jövőbeni kihívás, hanem olyan folyamat, amelynek hatásait már ma is érezzük környezetünkben, kertjeinkben és mezőgazdasági területeinken.
A klímaváltozásról gyakran globális összefüggésekben beszélünk, a mindennapi élet szempontjából azonban az a legfontosabb kérdés, hogy mindez helyben mit jelent. Az Alföldön egyre gyakoribbak a hőhullámok, hosszabbak a csapadékmentes időszakok, miközben a lehulló csapadék térbeli és időbeli eloszlása egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Nem feltétlenül az éves csapadékmennyiség változása jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy a csapadék sokszor rövid idő alatt, nagy intenzitással érkezik, majd hosszú száraz periódus következik. A jövő egyik legfontosabb feladata ezért nem pusztán a vízpótlás lesz, hanem a rendelkezésre álló víz megtartása és hatékony hasznosítása.
A szakemberek szerint a sikeres alkalmazkodás egyik alapja a talaj állapotának javítása. A talaj nem egyszerűen a növények rögzítésére szolgáló közeg, hanem összetett élő rendszer, amely meghatározza a víz és a tápanyagok körforgását. Az egészséges, jó szerkezetű, szervesanyagban gazdag talaj jelentős mennyiségű vizet képes tárolni, míg a tömörödött vagy szerkezetromlott talajon a csapadék gyorsan elfolyik. Ezért a korszerű kertművelés egyre inkább a talajélet megőrzésére, a szervesanyag-tartalom növelésére és a talajbolygatás csökkentésére épül. A komposzt használata, a mulcsozás, a lehullott lomb visszaforgatása vagy a növényi maradványok talajon hagyása mind olyan egyszerű beavatkozás, amely hosszú távon javítja a talaj vízmegtartó képességét és ellenállóbbá teszi a kertet az aszályos időszakokkal szemben.
A vízgazdálkodás a következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése lesz. Korábban sok esetben az volt a cél, hogy a felesleges csapadéktól minél gyorsabban megszabaduljunk, ma azonban egyre inkább a helyben tartás válik prioritássá. Az esővíz gyűjtése, a vízáteresztő felületek alkalmazása, valamint az úgynevezett esőkertek kialakítása mind olyan megoldások, amelyek segítik a csapadék hasznosulását. Egy átlagos családi ház tetőfelületére lehulló eső jelentős vízmennyiséget jelenthet a kert számára, amely megfelelő tárolás mellett csökkentheti a vezetékes víz felhasználását és növelheti a kert önellátó képességét. A tudatos vízgazdálkodás nem csupán környezeti szempontból előnyös, hanem hosszú távon gazdasági előnyöket is jelenthet a háztartások számára.
Az öntözési szokások újragondolása szintén fontos része az alkalmazkodásnak. A gyakori, kis mennyiségű öntözés helyett a szakemberek inkább a ritkább, de nagyobb vízadagok kijuttatását javasolják. Ennek hatására a növények mélyebbre gyökereznek, ezáltal ellenállóbbá válnak a száraz időszakokkal szemben. Az öntözés időpontja sem közömbös: a kora reggeli órákban kijuttatott víz jóval hatékonyabban hasznosul, mivel a párolgási veszteség jelentősen alacsonyabb. Ezek az aprónak tűnő változtatások összességében jelentős különbséget eredményezhetnek a kert vízháztartásában.
A jövő kertjeiben felértékelődik a természetes árnyékolás szerepe is. Egy kifejlett fa nem csupán esztétikai értéket képvisel, hanem saját mikroklímát hoz létre. Árnyékot ad, csökkenti a talaj és a környezet felmelegedését, párologtatásával hűti a levegőt és mérsékli a szél szárító hatását. A fák, lugasok, sövények és különböző növénytársítások ezért egyre inkább a klímaalkalmazkodás eszközeivé válnak. A megfelelően kialakított kert képes mérsékelni a hőstresszt, javítani a növények életfeltételeit és kellemesebb környezetet biztosítani az ott élők számára.
A változó klíma a növényválasztást is átalakíthatja. Az előadás szerint a jövő kertjeiben felértékelődhetnek a mélyebb gyökérzetű, hőstresszt jobban tűrő, rövidebb tenyészidejű fajták. Emellett egyre több, korábban mediterránnak számító növény jelenhet meg a hazai kertekben, így például a jujuba, a kaki, a gránátalma vagy akár a pisztácia is. Ugyanakkor az alkalmazkodás elsődleges eszköze továbbra sem az új növényfajok telepítése, hanem a víz megtartása, a talaj állapotának javítása és a megfelelő kertszerkezet kialakítása.
Az előadás külön hangsúlyt helyezett a biológiai sokféleség jelentőségére. A kutatások azt mutatják, hogy a változatos növényállományú kertek és ültetvények ellenállóbbak lehetnek mind az időjárási szélsőségekkel, mind pedig a kártevőkkel és betegségekkel szemben. A különböző növényfajok és élőlények együtt olyan természetes egyensúlyt alakítanak ki, amely stabilabb rendszert eredményez. A sokféleség ebben az értelemben nem csupán természetvédelmi cél, hanem gyakorlati alkalmazkodási stratégia is. Minél többféle növény, élőhely és ökológiai kapcsolat található egy kertben, annál nagyobb eséllyel képes az hosszú távon is jól működni a változó környezetben.
A „Hajós 2046” előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a klímaváltozásra nincs egyetlen univerzális megoldás. Az alkalmazkodás alapja a természetes folyamatok megértése és támogatása. A víz megtartása, a talaj egészségének javítása, a természetes árnyékolás, valamint a biológiai sokféleség növelése együttesen teheti ellenállóbbá kertjeinket és lakókörnyezetünket. A következő évtizedekben valószínűleg másképp fogunk kertészkedni, mint korábban, de megfelelő tudással és tudatos tervezéssel a változó Alföldön is fenntartható, élhető és termékeny környezet alakítható ki a jövő generációi számára.
A teljes előadásanyag a cikk alján található linken letölthető. Érdemes átnézni a prezentációt, mert a bemutatott példák, ábrák és gyakorlati javaslatok további hasznos információkkal szolgálnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeiről.
